Jegybankok aranyvásárlása: miért halmozzák tovább a nemesfémet?

Az arany 2025-ös emelkedésének egyik legfontosabb háttértényezője a jegybanki kereslet. Miközben a lakossági és intézményi befektetők viselkedése gyorsan változhat, a jegybankok tartalékkezelési döntései jellemzően hosszabb távú szemléletet tükröznek. A vásárlások egyik fő oka a diverzifikáció. Egy jegybank tartalékai között a dollár, az euró és más devizák mellett az arany olyan eszközt jelent, amely nem egy másik állam adósságkötelezettsége. Fizikai formában tartva nincs kibocsátói kockázata sem. Az elmúlt évek geopolitikai eseményei tovább erősítették ezt a szempontot. A külföldön tartott pénzügyi tartalékok befagyasztásának lehetősége rámutatott arra, hogy a tartalékkezelésnek nem kizárólag hozam- és likviditási, hanem geopolitikai dimenziója is van. A World Gold Council 2026-os jegybanki felmérése különösen figyelemre méltó: a válaszadók 89 százaléka arra számított, hogy a globális jegybanki aranytartalékok növekednek a következő 12 hónapban, miközben 45 százalék saját intézményének aranyállományát is növelné. Ez rekord magas arány a felmérés történetében. A jegybanki kereslet nem jelenti azt, hogy minden ország folyamatosan és minden árszinten vásárol. A havi adatok ingadozhatnak, és időnként nettó eladások is előfordulhatnak. A lényeg inkább az évek alatt kirajzolódó irány. A befektetési arany iránt érdeklődő magánbefektető számára ebből egy fontos következtetés adódik: az arany iránti keresletnek van egy olyan része, amely nem rövid távú árfolyam-spekulációból származik. A jegybankok számára az arany tartalékeszköz, és ez a szerep a magas ár ellenére sem tűnt el. Ez nem garancia az árfolyam további emelkedésére. Viszont olyan strukturális keresletet jelent, amelyet érdemes figyelembe venni, amikor valaki a fizikai arany hosszabb távú szerepét értékeli.