Miért kezdett újra szárnyalni az arany 2025 végén?

2025 utolsó hónapjai látványosan megváltoztatták az aranypiacról alkotott képet. A nemesfém decemberben újabb történelmi csúcsokat ért el, miközben az éves teljesítmény rendkívüli maradt. A Reuters decemberi beszámolója szerint az arany ára 2025. december 23-án 4.445 dollár fölé került unciánként. A ralit egyszerre támogatta a kamatcsökkentési várakozás, a geopolitikai bizonytalanság, a jegybanki kereslet és az aranyalapú ETF-ek iránti érdeklődés. A fontosabb tanulság az, hogy ez már nem egyetlen „válsághírre” épülő emelkedés volt. A piac mögött több, egymást erősítő keresleti csatorna jelent meg. A jegybankok stratégiai tartalékként vásároltak, az intézményi befektetők ETF-eken keresztül növelték kitettségüket, miközben a magánbefektetők számára is egyre fontosabbá vált az értékőrzés. Az aranynak az is kedvezett, hogy a befektetők a dollár jövőbeli erejét és az amerikai kamatpályát is újraértékelték. Mivel az arany nem fizet kamatot, általában kedvezőtlenebb számára a magas reálhozamú környezet. Ha viszont a kamatok csökkenése kerül előtérbe, az arany relatív hátránya mérséklődik. Magyar befektetőként ehhez hozzá kell tenni a forint szerepét is. A nemzetközi aranyár dollárban alakul, ezért a forint árfolyamának változása a hazai befektetési arany árát is erősen befolyásolja. Egy dollárban emelkedő aranyár és gyengülő forint együtt különösen nagy forintos áremelkedést eredményezhet. A 2025 végi rali ugyanakkor nem jelentette azt, hogy az arany kockázatmentessé vált. A gyors emelkedést korrekciók követhetik, és a magas árszint miatt a rövid távú volatilitás jelentős lehet. A hosszabb távú kép azonban ennél érdekesebb: az arany ismét egyre inkább stratégiai tartalék és diverzifikációs eszközzé vált. A 2026-os év egyik kulcskérdése ezért az lett, hogy a magas ár ellenére fennmarad-e a struktúrális kereslet. Ha a jegybankok és a hosszú távú intézményi befektetők továbbra is vásárolnak, az aranypiac története jóval többről szólhat, mint egy rövid távú árfolyamról.